Egy modern alkotmány esetében szükséges meghatározni az alkotmányosság azon legfontosabb elveit, amelyek egy demokratikus állam működését biztosíthatják, és ezen felül törvényi garanciákkal kell megvalósítania érvényesülésüket. Egy alkotmány általában néhány olyan alapérték köré szerveződik – mint például a jogállamiság, a jóléti állam, a kereszténység, –, melyek az alkotmány minden rendelkezését áthatják. Ezért is kardinális kérdés ezek tisztázása.
Az emberi jogok deklarálása mellett az Alkotmányunk a törvény előtti egyenlőséget is kimondja, azonban a modern alkotmányokban egyre többször fordul elő, hogy a közteherviselés mellett a szolidaritás is bekerül az alapvető alkotmányos elvek közé, így akár a pozitív diszkrimináció, és az esélyegyenlőség is helyet érdemelhet az alaptörvény szövegében.
Manapság a leggyakoribb vitatémák között szerepel a kereszténységre és Istenre való utalás szükségessége a preambulumban. A vallásra való utalás szükségessége mellett olyan érveket szoktak felhozni, minthogy a magyar történelem és kultúra szerves részét képezi a kereszténység, illetve, hogy több európai ország, mint például Németország, Lengyelország vagy Írország is vallási utalásokat tett az alkotmányuk részévé. A másik kapcsolódó vitás pont a Szent Koronára való utalás bevétele az Alkotmányba, melynél gyakori érv a támogatók körében, hogy a magyar alkotmányosság jogfolytonosságának kifejezése, az állam függetlenségének, és a határon túli magyarság nemzethez tartózásának kifejezését jelentené a nemzeti jelképünkre való hivatkozás.
Azonban sokak szerint a környezetvédelem, mint a XXI. század egyik legfontosabb kérdése sem szabad, hogy alkotmányi szintű szabályozás nélkül maradjon. Gyakran hozzák fel más országok, mint akár Németország alaptörvényét példának, ahol több rendelkezés vonatkozik a környezet védelmére, mint a jelenlegi Alkotmányunkban, melyben csupán a 18. § egyetlen mondata foglakozik a témával, így sokak szerint nemcsak a környezetvédelem állami célként való deklarálása, de a jogvédelem szintjének és tárgyának való meghatározása is az alkotmány-előkészítő eseti bizottság feladatának kell lennie.
Az új alaptörvény létrehozására vonatkozó elveket is megfogalmaztak már, mint például, hogy egy a jelenleginél lényegesen rövidebb alkotmányt kell létrehozni, így sok részletszabályt más, alacsonyabb szintű jogszabályban kell rendezni. Ezért fordulhat az elő, hogy az új alkotmányban lényegesen kevesebb passzus fog szólni például a népszavazásról, az Állami Számvevőszékről vagy a Magyar Honvédségről, vagy a rendvédelmi szervekről.
Egyértelmű tehát, hogy mindenképp alaposan meg kell fontolni, hogy milyen új alaptételekkel szükséges bővítenünk a legfontosabb jogszabályunk most készülő új szövegét.
Várom véleményeteket a témával kapcsolatosan.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.