Nevelésfilozófia című órán jómagam tartottam kis előadást, A modern kor pedagógiájának kialakulása és fejlődése címmel. A kiselőadás közben tanárom a burzsoázia és proletariátus szavak meghatározását kérdezte tőlem.

Miután nem tudtam feleletet adni, más történelmi eseményekre és időpontokra is rákérdezett. Ezekre sem én, sem hallgatók nagy többsége nem tudtak pontos választ adni.

Tanárom rádöbbentett arra, hogy a műveltség átfogó ismereteket tartalmaz.

Mi is az a műveltség?

Mit jelent a szó: műveltség? Mi kell tudnom ahhoz, hogy művelt legyek?

A műveltség kétségkívül egyfajta tudás, és hozzátehetjük, deklaratív tudás, azaz  ismeret. Aki művelt, az tud olyan dolgokat, amiket mások nem: olyasmit, ami műveltségéből, tájékozottságából, tudásából következik.

Tudnunk kell azt is, hogy nem minden ismeret számít műveltségnek.

Például ha tudom, hány percenként járnak a helyi járatos buszok Veszprémben, vagy, hogy milyen címmel jelent meg Lady Gaga legújabb albuma. Ezen ismeretek birtokosaként még nem számítok műveltnek.

A műveltség is hagyományos tudás. Olyan tudás, amely a múltra vonatkozik, és amelyet az előző nemzedéktől örököltünk. A művelt embertől soha nem azt várják el, hogy a tudomány legfrissebb eredményeit ismerje, hanem azt, hogy tudja azokat az alapvető dolgokat, amelyek kiállták az idő próbáit.

A műveltség kanonikus tudás is. Nem tetszőleges tudás, amit egy adott közösség tagjaitól elvár. Olyan közösségekről van szó, amelyek sok nemzedéken keresztül azonosak maradnak önmagukkal, és fennmaradásuk feltétele a közös tudás, mint pl. az egyházak, etnikumok, nemzetek vagy mozgalmak.

Az iskola a társadalmi felemelkedés fontos eszköze. Ahhoz, hogy műveltségünk megfelelő legyen, a vizsgákon jól kell teljesítenünk, el kell sajátítanunk az alapjait annak, amit a fentiekben általános műveltségnek nevezhetünk meg.

Az általános műveltség korszakonként különböző tartalmú rendszerű, színvonalú. Az ismeretségi körömben élő személyeknek tettem fel az alábbi kérdéseket.

• Mikor volt a honfoglalás?
• Mikor koronázták meg Szent István királyt?
• Mikor volt a tatárjárás?
• Mikor volt az első és a második világháború?

A megkérdezettek között voltak fiatalok, középkorúak és idősek. Az öt kérdésre az idősebbek tudták a legtöbb választ adni, majd a középkorosztály és a végén a fiatalok.

A mai fiatalokat jelenlegi globalizált világunkban több információ éri, mint az időseket.

A tanulmányaink során az általános iskolától az egyetemi végzettségig rengeteg ismereteket kapunk. Ha az információ befogadásához nincs kellő belső motiváció, tudásunk felszínes marad. Állandóan friss ismereteket, információkat kell szereznünk a körülöttünk lévő világról annak múltjáról, történelméről. Átfogó képpel kell rendelkezünk a művészeti ágak, tudományok anyagáról. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy műveltségi vetélkedőkben mellett a bulvár hírek információi is helyet kapnak.

Ahhoz, bizonyos műveltségi szintet elérjünk, folyamatosan fent kell tartani és bővíteni kell a generációk által átörökített kulturális tartalmat annak érdekében hogy majdan pedagógusként, diákjaink előtt járjunk, és feléjük hiteles  ismereteket közvetítsünk.