Május a Katolikus Egyház számára a Szűzanya hónapja, vasárnapjai Mária-ünnepek voltak (Máriapócson ma is búcsúnapok). Az első májusi vasárnap Mária, a Jó Pásztor Anyjának ünnepe volt a II. Vatikáni Zsinatig (1969); az egyházi ünnepek szekularizálásának folyamatában 1923-ban lett anyák napja. Május 3. vasárnapja Mária istenanyaságának, május utolsó napja Mária Királynő ünnepe volt. Május estéin a Szűzanya tiszteletére magánájtatosságot végeznek. Ez rendszerint népénekekből, a lorettói litániából, Mária-imádságokból, Mária-antifónából, esetleg prédikációból áll. A végén szentségi áldást adnak cibóriummal, ünnepélyesebb esetekben monstranciával. A májusi litánia a hónap egy-egy napját ajánlja Mária oltalmába. Az első ilyen jellegű ájtatosságot 1700 körül Nápolyban tartotta P. Ansaloni SJ. A 19. sz. elején már egész Európában, így Magyarországon is elterjedt. VII. Pius p. 1815-ben búcsút is engedélyezett hozzá.
Lorettói litánia
A XII. században találjuk az első nyomait a Boldogságos Szűzhöz intézett litániának.
Eredete a Párizsban fönnmaradt, 1200 körül összeállított rímes litánia,
mely valószínűleg a bizánci szertartás akathiszt himnusza (a bizánci liturgiában az Úr Jézus, Szűz Mária, egyes szentek tiszteletére, a halottak emlékére írt, különleges szerkezetű ájtatosság, melyet állva végeznek) hatására készült.
A XIII-XVI. századig számos, elég terjedelmes Mária-litánia keletkezett,
melyekből a XVI. században kialakult a lorettói litánia, melyet 1558-ban Canisius Szent Péter Lorettóban hallott énekelni, s azután fölvett kis imádságos könyvébe.
A Boldogságos Szűz megnevezései részben a Szentíráson alapulnak,
részben azonban még bizánci eredetűek (pl. lelki edény = a Szentlélek hajléka).
A litánia szövege az elmúlt évszázadokban fokozatosan bővült.
Például IX. Piusz pápa a szeplőtelen fogantatásról szóló dogma kihirdetése után elrendelte, hogy azt a litániába is vegyék bele: "Áteredő bűn nélkül fogantatott királyné".
XV. Benedek pápa megengedte, hogy az I. világháború alatt a "Béke királynéja" könyörgést is belevegyék a litániába.
XIII. Leó pápa engedélyezte nekünk, magyaroknak a "Magyarok Nagyasszonya" megszólítás besorolását a litánia végére.
1950-ben a "Mennyekbe felvett királyné" megnevezés is bekerült a titulusok közé.
A II. vatikáni zsinat után VI. Pál pápa elrendelte, hogy a zsinat mariológiájával összhangban Máriát, mint az "Egyház anyját" is kérjük ebben a közös imádságban.
Lorettói litánia | |
| |
Uram, irgalmazz nekünk! | Uram, irgalmazz nekünk! |
Krisztus, kegyelmezz nekünk! | Krisztus, kegyelmezz nekünk! |
Uram, irgalmazz nekünk! | Uram, irgalmazz nekünk! |
| |
Krisztus, hallgass minket! | Krisztus, hallgass minket! |
Krisztus, hallgass meg minket! | Krisztus, hallgass meg minket! |
| |
Mennybéli Atyaisten | Irgalmazz nekünk! |
Megváltó Fiúisten | Irgalmazz nekünk! |
Szentlélek Úristen | Irgalmazz nekünk! |
Szentháromság egy Isten | Szólj hozzá! |
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.