Hiszek? Hiszek!

Boldog Apor Vilmos                                                                         

Báró altorjai Apor Vilmos 1892. február 29-én látta meg a napvilágot Segesváron. Édesapja: Apor Gábor főispán. Édesanyja: Pálffy Fidélia. Az elemi iskoláit Bécsben végezte. Majd a kalksburgi jezsuita gimnáziumba íratják be. A hat gimnáziumi év után Kalocsára íratják, be itt végzi a gimnáziumot és a konviktust is a jezsuitáknál. Érettségi után jelentkezett a győri szemináriumba majd a püspök az Innsbrucki egyetemre küldi tanulni.

 1915. augusztus 24-én szentelték pappá. Apor Vilmos 1915. augusztus 31-én érkezik első állomáshelyére, Gyulára. 1916. június 23-án tesz doktori szigorlatot majd a nagyváradi Sarlós Boldogasszonyról nevezett szeminárium prefektusa lesz. A háború alatt katona lelkész lesz egy kórházvonaton. Gyulára kerül plébánosnak 1918-1941-ig. Gyulai plébánosága alatt sokat tett a szegényekért és a rászorulókért, mindenkin segített, akin csak tudott. Fellendítette az egyházi és közösségi életet, egyleteket hozott létre és előadásokat tartott. A plébános 1941. január 21-én kapja kézhez győri püspöki kinevezését. Gyula város díszpolgárává választották. 1941. február 24-én, Gyulán szentelték püspökké. 1941. március 2-án iktatták be a győri püspökök sorába. Ő a győri egyházmegye 72. főpásztora. Az új püspököt a győri vasútállomáson fogadta a lelkes tömeg köztük a város és a vármegye vezetői. Erősen fellépett a zsidóüldözésekkel szemben. 1942-ben kinevezték a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökének. A front közeledtével a menekültek megsokasodtak a Püspökvárba, a jó Apor püspök mindenkit befogadott. Nagycsütörtök este mondta el élte utolsó szentmiséjét az óvóhelyen. Nagypénteken orosz katonák járták a várost németeket keresve, többször meglátogatták a Püspökvár pincéjét is. Később ismét visszajöttek a katonák, hogy nőket vigyenek el krumplit pucolni a kaszárnyába. A püspök felismerte a veszélyt és rá vette őket, hogy jöjjenek vissza később. Ő addigra összeállított egy csoportot idősebb asszonyokból és férfiakból. Kis idő múlva a katonák visszajöttek erősen ittas állapotba. Egy fiatal lány előbújt rejtekhelyéről a katonák utána szaladtak, de a püspök útjukat állta és kitessékelte őket a pincéből. Az egyik katona visszafordult és géppuskájából lövés sorozatot adott le. A püspök három golyót kapott egy a homlokát súrolta, a másik a jobb karján a reverendáját és a kézelőjét lyukasztotta át a harmadik a hasüregbe fúródott. Apor püspököt hordágyra helyezték és kórházba szállították. A kórházba érve a püspököt azonnal megoperálták. Húsvétvasárnap hashártyagyulladás lépett fel nála. 1945. április 2-án visszaadta lelkét Teremtőjének. Életét áldozta a női tisztaságért. A püspököt ideiglenes 1945. április 4-én, szerdán helyezték nyugalomra a kármelita templom kriptájában. A püspök utóda Papp Kálmán indította meg Apor Vilmos boldoggá avatási eljárását. A püspököt temetésének időpontját 1948. november 24-re tűzték ki. De a hatóságok a temetés előtti nap megtiltották a felhozatalt.

Végső nyugalomra 1986. május 23-án helyezték a győri Bazilika Szent László kápolnájába, a számára elkészített művészi szarkofágba. A vértanú püspököt II. János Pál pápa avatta boldoggá 1997. november 9-én. Emléknapja: május. 23.