Hiszek? Hiszek!

Séta a múltba!

Landon Carter a menő arcok príma életét éli egy középiskolában. Mindennapi elfoglaltsága közé tartozik például a kevésbbé tökéletes fazonokkal történő gonoszkodás. Amikor egy alsós iskolatársukra kimért csapatos tréfa rosszul sül el, Landont büntetésként közösségi feladatok elvégzésére ítélik. Kénytelen lesz a szombati iskolában korrepetálni, résztvenni az iskolai színdarabban, és még pár hasonló - nem túl menő - cselekedetet végrehajtani. Ilyen módon kapcsolatba kerül az iskola "csodabogarával", Jamie-vel, aki a helyi baptista lelkész egyetlen lánya. A két teljesen ellentétes személyiség lassan szerelemre lobban egymás iránt

Itt megtudod nézni a filmet: http://www.novamov.com/video/wu4kxlg9cbrbx.

Miután a play gombbal elindítottad állítsd meg és várj vele még kicsit betöltődik hogy a film megakadása nélkül végigtudd nézni. :)

Jó filmnézést!!!!

Május a Katolikus Egyház számára a Szűzanya hónapja, vasárnapjai Mária-ünnepek voltak (Máriapócson ma is búcsúnapok). Az első májusi vasárnap Mária, a Jó Pásztor Anyjának ünnepe volt a II. Vatikáni Zsinatig (1969); az egyházi ünnepek szekularizálásának folyamatában 1923-ban lett anyák napja. Május 3. vasárnapja Mária istenanyaságának, május utolsó napja Mária Királynő ünnepe volt. Május estéin a Szűzanya tiszteletére magánájtatosságot végeznek. Ez rendszerint népénekekből, a lorettói litániából, Mária-imádságokból, Mária-antifónából, esetleg prédikációból áll. A végén szentségi áldást adnak cibóriummal, ünnepélyesebb esetekben monstranciával. A májusi litánia a hónap egy-egy napját ajánlja Mária oltalmába. Az első ilyen jellegű ájtatosságot 1700 körül Nápolyban tartotta P. Ansaloni SJ. A 19. sz. elején már egész Európában, így Magyarországon is elterjedt. VII. Pius p. 1815-ben búcsút is engedélyezett hozzá.

Lorettói litánia

A XII. században találjuk az első nyomait a Boldogságos Szűzhöz intézett litániának.
Eredete a Párizsban fönnmaradt, 1200 körül összeállított rímes litánia,
mely valószínűleg a bizánci szertartás akathiszt himnusza (a bizánci liturgiában az Úr Jézus, Szűz Mária, egyes szentek tiszteletére, a halottak emlékére írt, különleges szerkezetű ájtatosság, melyet állva végeznek) hatására készült.

A XIII-XVI. századig számos, elég terjedelmes Mária-litánia keletkezett,
melyekből a XVI. században kialakult a lorettói litánia, melyet 1558-ban Canisius Szent Péter Lorettóban hallott énekelni, s azután fölvett kis imádságos könyvébe.

A Boldogságos Szűz megnevezései részben a Szentíráson alapulnak,
részben azonban még bizánci eredetűek (pl. lelki edény = a Szentlélek hajléka).

A litánia szövege az elmúlt évszázadokban fokozatosan bővült.

Például IX. Piusz pápa a szeplőtelen fogantatásról szóló dogma kihirdetése után elrendelte, hogy azt a litániába is vegyék bele: "Áteredő bűn nélkül fogantatott királyné".

XV. Benedek pápa megengedte, hogy az I. világháború alatt a "Béke királynéja" könyörgést is belevegyék a litániába.

XIII. Leó pápa engedélyezte nekünk, magyaroknak a "Magyarok Nagyasszonya" megszólítás besorolását a litánia végére.

1950-ben a "Mennyekbe felvett királyné" megnevezés is bekerült a titulusok közé.
A II. vatikáni zsinat után VI. Pál pápa elrendelte, hogy a zsinat mariológiájával összhangban Máriát, mint az "Egyház anyját" is kérjük ebben a közös imádságban.

Jn 6,22-29

Másnap a tömeg, amely a tengeren túl állt, észrevette, hogy csak egy bárka volt ott, és hogy Jézus nem szállt be tanítványaival a bárkába, a tanítványai egyedül távoztak el. Jöttek viszont Tibériásból más bárkák annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret ették, miután az Úr hálát adott. Amikor tehát a sokaság meglátta, hogy nincs ott sem Jézus, sem a tanítványai, beszálltak a bárkákba, és Jézust keresve Kafarnaumba mentek. Amikor megtalálták őt a tengeren túl, azt mondták neki: ,,Mester, mikor jöttél ide?' Jézus azt felelte: ,,Bizony, bizony mondom nektek: Kerestek engem, de nem azért, mert jeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok. Ne azért az eledelért fáradozzatok, amely veszendő, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek. Őt ugyanis az Atyaisten jelölte meg pecsétjével.' Erre azt kérdezték tőle: ,,Mit tegyünk, hogy Isten tetteit cselekedjük?' Jézus azt felelte: ,,Isten tette az, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.'

ApCsel 2,14.22-28

Akkor Péter, aki a tizeneggyel ott állt, felemelte szavát, és beszédet intézett hozzájuk: ,,Zsidó férfiak, és Jeruzsálem összes lakója! Tudjátok meg ezt, s halljátok szavamat! Izraelita férfiak, halljátok ezeket a szavakat: ti a Názáreti Jézust, azt a férfiút, akit Isten igazolt előttetek erőkkel, csodákkal és jelekkel, amelyeket, mint ti is tudjátok, Isten általa művelt közöttetek, ezt az embert istentelenek keze által felszegezve megöltétek, miután Isten elhatározott terve és előretudása szerint átadatott. Isten azonban föloldozta a halál bilincseit, és föltámasztotta őt, amint lehetetlen is volt, hogy azok fogva tartsák, mert Dávid róla mondja: �,,Magam előtt látom az Urat mindenkor, mert jobbomon áll ő, hogy meg ne inogjak. Ezért örvend a szívem, és ujjong a nyelvem, sőt testem is békében nyugszik el, mert nem hagyod lelkemet az alvilágban s nem engeded, hogy Szented rothadást lásson. Megmutatod nekem az élet útját, és színed előtt örömmel töltesz el engem�'' [Zsolt 16,8-11].

1Pét 1,17-21

És ha Atyának hívjátok azt, aki személyválogatás nélkül ítél kinek-kinek cselekedete szerint, járjatok félelemmel zarándokságotok idején, tudva, hogy nem romlandó ezüstön vagy aranyon történt a megváltásotok az atyáitoktól rátok hagyományozott hiú életmódotokból [Iz 52,3], hanem a szeplőtlen és érintetlen Báránynak, Krisztusnak drága vérén, akit az Atya ugyan a világ alkotása előtt szemelt ki, de az utolsó időben jelentett ki tiértetek. Általa hisztek Istenben, aki őt feltámasztotta halottaiból, és dicsőséget adott neki, hogy Istenben legyen a hitetek és reményetek.

Lk 24,13-35

Aznap ketten közülük egy Emmausz nevű helységbe mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádium távolságra volt, s beszélgettek egymással mindarról, ami történt. Miközben beszélgettek és tanakodtak, egyszer csak maga Jézus közeledett, és csatlakozott hozzájuk. De a szemüket akadályozta valami, hogy fel ne ismerjék. Megszólította őket: ,,Miről beszélgettek egymással útközben?' Ők szomorúan megálltak. Az egyik, akinek Kleofás volt a neve, azt felelte: ,,Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?' Ő megkérdezte tőlük: ,,Micsoda?' Azt felelték: ,,A Názáreti Jézus esete, aki tettben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt. A főpapok és a főembereink azonban halálos ítéletre adták, és megfeszítették őt. Pedig mi azt reméltük, hogy ő fogja megváltani Izraelt. Azonfelül ma már harmadik napja, hogy ezek történtek. De néhány közülünk való asszony is megzavart bennünket, akik hajnalban a sírnál voltak, s mivel nem találták a testét, visszajöttek azzal a hírrel, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt mondták, hogy él. Társaink közül néhányan a sírhoz mentek, és úgy találták, ahogy az asszonyok mondták, de őt magát nem látták.' Erre ő azt mondta nekik: ,,Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek arra, hogy elhiggyétek mindazt, amit a próféták mondtak! Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe?' És kezdve Mózesen és valamennyi prófétán, mindent megmagyarázott nekik, ami az Írásokban róla szólt. Mikor odaértek a faluhoz, ahová mentek, úgy tett, mintha tovább akarna menni. De marasztalták: ,,Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben van már a nap!' Bement hát, hogy velük maradjon. Amikor asztalhoz ült velük, fogta a kenyeret, megáldotta, megtörte, és odanyújtotta nekik. Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, de ő eltűnt a szemük elől. Ők pedig így szóltak egymáshoz: ,,Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, és feltárta előttünk az Írásokat?' Még abban az órában útrakeltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket. Azok elmondták: ,,Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!' Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és azt, hogy hogyan ismerték fel őt a kenyértöréskor.

Angyalaidban és főangyalaidban is téged áldunk, Krisztus

Az angyalok a katolikus egyház tanítása szerint szellemi lények, akik akarattal és értelemmel bírnak. Tökéletességükben minden látható teremtményt felülmúlnak. Nincs testük, ugyanakkor személyes lények és halhatatlanok. A főangyal megjelölés az angyalok különleges "csoportjára" utal.

Mihályt a mennybéli hadak nagy vezérének és győztes harcosának nevezi a liturgia, Gábor mint legfelsőbb követ égi titkokat tár fel, Rafaelt pedig arra kéri, hogy tartson távol az emberektől minden testi bajt (vö. az Olvasmányos imaóra himnusza).

Míg Szent Gábor és Szent Rafael arkangyalok csak 1921-ben kerültek be a Római kalendáriumba, addig Szent Mihályról elmondhatjuk, hogy már az ókeresztény korban megjelent a tisztelete. Az 5. század elején Itáliában sokhelyütt templomokat és kápolnákat szenteltek tiszteletére. Rómában a Via Salarián volt temploma. A legrégebbi ünnepe szeptember 30. vagy szeptember 29. volt.

Szent Mihály arkangyal megjelenése

Egészen 1960-ig volt egy ünnep, mely a Szent Mihály arkangyal megjelenése nevet viselte, utalva a hagyományra, mely szerint Mihály főangyal 492-ben (496-ban) Dél-Itáliában, Nápoly határában megjelent. A történet szerint a pásztorok üldözőbe vettek egy bikát, mely egy hegyi barlangba menekült előlük; próbálták leteríteni, de a nyilak újból és újból lepattantak róla. Az esetet jelentették a város püspökének, aki háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Ezután a püspöknek megjelent Mihály arkangyal, s közölte vele, hogy a bika barlangja az ő szent helye.

Mihály arkangyal az ószövetségi választott nép védelmezőjeként tündököl a Szentírásban. Isten új választott népe, az egyház szintén oltalmazójául választotta.

Az angyalokról szóló szentmise "elmondja", miért tiszteljük az angyalokat. A prefáció nagyszerűen kifejezi, hogy az angyalok tisztelete Isten dicsőségére szolgál: "Mi angyalaidban és főangyalaidban is téged áldunk; a te nagyságodnak hódolunk, amikor teremtményeidet, a hozzád hűséges angyalokat tiszteljük. Bár őket is nagy tisztelet illeti, te végtelenül nagyobb vagy náluk; így mindennél fölségesebbnek vallunk téged, Krisztus, a mi Urunk által..." - imádkozza a miséző pap.

A szüntelen szolgálat szellemében

Az angyalokat a képzőművészetben szárnyakkal szokták ábrázolni. A szárny a gyors szolgálatra utal. A szolgálat szellemét, tehát az angyalok "hivatását" idézi a Szent Főangyalok ünnepén elhangzó misekönyörgés is: "Istenünk, te csodálatos bölcsességgel elrendezed az angyalok és az emberek szolgálatát. Engedd, hogy angyalaid, akik a mennyben folytonosan szolgálnak neked, itt a földön szüntelenül oltalmazzák életünket..."

Mihály és Gábor arkangyal képe megjelenik a magyar szent koronán is. A történelmi Magyarország területén pedig sokhelyütt a község megjelölésében is szerepel Mihály arkangyal neve, például Szentmihályfa a Csallóközben vagy Nagymihály Zemplén megyében.

Az angyalok "a gyermekkortól fogva egészen a halál pillanatáig az emberi életet is körülveszik őrizetükkel és közbenjárásukkal. Minden hívő mellett áll egy angyal, mint támogatója és pásztora, hogy vezesse őt az életében. A keresztény élet már itt - a hitben - részesedik az Istenben egyesült angyalok és emberek boldogító társaságából" (Katolikus Egyház Katekizmusa, 336).

Himnusz

Szent Mihályt küldd el, könyörögve kérünk,
békeangyalként a körünkbe, Krisztus;
látogasson meg, s valahányszor eljön,
hozza kegyelmed!

Gábor is jöjjön, az erős, hatalmas;
űzze el tőlünk a gonosz kísértőt,
templomunkat bő javaiddal áldja
látogatása!

Rafaelt is küldd, a nagy égi orvost,
mennyek angyalát, hogy a sok betegnek
gyógyulást hozzon, utas életünkben
jóra vezessen!

Krisztus, angyalnép örökös Királya,
add, hogy énekünk az övékkel együtt
áldja mindig azt, aki egy, de három,
és egyedül szent! Ámen.

Forrás: Új Ember magazin 2004. augusztus - szeptemberi száma

Mennyei Atyánk, hálát adunk neked az élet és a család ajándékáért. 
Adj nekünk erőt, hogy az első magyar szent család — Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre — példája nyomán szeretetben és örömben élhessünk!
Kérünk, segítsd a házaspárokat küldetésük teljesítésében, hogy az élő hitet továbbadhassák!
Nyisd meg a gyermekek szívét, hogy kibontakozzék bennük a keresztségben kapott hit csírája!
Engedd, hogy fiataljaink növekedjenek a hitben és Jézus ismeretében; a házasság előtt állók pedig tisztán megélt szerelemmel készüljenek arra!
Növeld a házastársak között a szeretetet és hűséget! Kérünk azokért, akik házasságukban nehézségekkel küzdenek. Fogadd hálaadásunkat a hűséges, életre nyitott és örömteli házasságért! Áldd meg nemzetünk minden családját!
Adj belső békét az özvegyeknek és egyedülállóknak, a kudarcoktól szenvedőknek!
Adj bölcsességet és kitartást a családokért fáradozó világiaknak, püspököknek és papoknak! Világosítsd meg a közélet felelőseit, hogy felismerjék, mit kell tenniük a család és a haza javára!
Szabadítsd fel szívünket a szolgáló szeretetre, a Szent Család segítségével: József és Mária közbenjárására, a te Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
Ámen.                

BOLDOG GIZELLA

Május 7.

*980 körül +Passau, 1059.

A magyarok első koronás uralkodónője, Gizella bajor hercegnő Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya volt. 980 körül született, és Szent Wolfgang bencés szerzetes gondos nevelésében részesült. Születésének évét többen 985-re teszik. 996-ban eskették azonban össze Istvánnal Scheyernben (Bajorország), s több forrás szerint ekkor már fejlett hajadon volt. Regensburgban az Aite Kapelle nevű, volt hercegi udvartemplom egy falfestménye ezt az eljegyzést ábrázolja; Gizella leendő férjénél csaknem egy fejjel magasabb. Eredetileg kolostorba akart lépni: szemlélődő hajlamú, vallásos lélek volt.

Amikor Géza fejedelem fia számára megkérte kezét, mégis beleegyezett a házasságba. Erre elsősorban Szent Adalbert püspök bírta rá. Értésére adta, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, mint ha kolostori elvonultságban él. Így Gizella lemondott a szemlélődő életről, és erős hitű hittérítőnő lett. A tervezett házasságot leghatározottabban nagynénje, Gerberga apácafőnöknő ellenezte. Helytelenítette, hogy törékeny unokahúgát politikai okok miatt veszélynek tegyék ki a ,,barbár herceg'' oldalán. Hiába utaltak arra, hogy István már jó keresztény, és ígéretet tett egész népe megtérésére. Végül Henrik -- hogy megismerjék -- meghívta Istvánt Bajorországba, aki már az első találkozásnál lefegyverezte az apátnőt előkelő, udvarias és őszinte viselkedésével. De Gerberga -- a krónikás szerint -- még egy utolsó próba elé állította őt. Hosszú ideig halogatta a találkozást István és Gizella között. Azután úgy rendezte a dolgot, hogy István a kolostorkertben lássa meg először Gizellát, aki éppen térden állva imádkozott egy szobor előtt. Fölhívta rá István figyelmét, és kíváncsi volt, hogyan viselkedik a ,,barbár''. István félretette fegyverét, észrevétlenül Gizella mögé lopózott, meghajolt a szobor előtt, és mozdulatlan maradt, míg Gizella be nem fejezte ájtatosságát. Önuralmával Gerberga utolsó ellenállását is megtörte.

Új hazájában Gizella azoknak a nagy európai nőknek a nyomdokába lépett, akik előmozdították a nyugat kereszténnyé tételét. Városa Veszprém volt. A veszprémi püspök ettől kezdve a mindenkori magyar királyné gyóntatóatyja, és a koronázás alkalmával koronázó főpapja is volt. István a pápától kapta a koronát, a királynénak a magyarok készítettek. Gizella elsősorban városát igyekezett megszépíteni. Fölépítette a székesegyházat és alapított egy apácazárdát. Az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárda alapításában is közreműködött.

Neki kellett az ország templomait egyházi felszerelésekkel ellátnia, Gizella nagyon szépen varrt és hímzett. Már a Koppány elleni csatához is készített két zászlót Istvánnak, Szent György és Szent Márton képeivel; a magyar koronázó palást is az ő keze munkája. István törvénye szerint a templomok liturgikus könyveit és kelyheit a püspököknek kellett beszerezniök, de a miseruhákat és más fölszerelési tárgyakat a királyi udvar volt köteles rendelkezésükre bocsátani. Ennek gondját bízta a király Gizellára. A királynő valóságos ,,paramentumgyárat'' alapított városában, Veszprémben. Munkatársnői magyar és bajor udvarhölgyei, valamint a veszprémi zárda apácái voltak. Maga is részt vett a munkában. Ha egy-egy templomnak az öt liturgikus színben csak egy-egy rend öltözetet juttatott is, az már 1500--2000 miseruhát jelentett. Nagyobb templomok azonban jóval többet is kaptak. Akkoriban minden varrást, kötést, hímzést, horgolást kézzel végeztek. Negyven éven át milyen óriási munkát végzett a királyné munkatársaival együtt! Utódainak is nyomdokába kellett lépniök. A magyar királynéknak, annak bizonyítékául, hogy háziasszonyi erényekkel rendelkeznek, a koronázási szertartás alatt néhány varró és hímző öltést kellett a koronázó paláston végezniök.

Gizella példás feleség volt. Kölcsönös nagyrabecsülés, gyengéd megértés és finom tapintat jellemezte a házastársak egymáshoz való viszonyát. Sokszor elkísérte férjét nehéz ellenőrző útjaira is az országban. Fáradhatatlan volt a jótettek gyakorlásában. Megnyitotta szívét és kezét a szegények előtt, segítő kezet nyújtott minden szükséget szenvedőnek, aki útjába került. Természetesen vallásgyakorlat terén is példaadó volt. A krónikás magasztalja ártatlanságát, vallásosságát, szelídségét, bőkezűségét, jótékonyságát és vendégszeretetét. Fiának, Imrének halála után mindinkább visszavonult, István halála után pedig már csakis Istennek élt. Anyai és hitvestársi fájdalmát hősiesen viselte.

Egyes későbbi krónikások és ezekre támaszkodva néhány újabb magyar történész is Gizella szemére vetik, hogy fia halála után részt vett a trón körüli cselszövésekben, sőt Vazul megvakíttatásában is. Ez a vád azonban tévedésen alapszik. Amit ebből az időből név említése nélkül ,,a királynőről'' állítanak, nem szabad mind Bajor Gizellára vonatkoztatni. István udvarában tartózkodott ugyanis a későbbi király, Péter anyja is, aki mindent megmozgatott, hogy fia király legyen, s akit még István életében királynénak neveztek hívei. Egyes történészek szerint őt ugyancsak Gizellának hívták, csak pogány néven (Gesia = Géza leánya; a keresztségben az Ilona nevet kapta). Így még jobban érthető a tévedés.

A szentek rendkívüli jellemének kialakulásában nagy szerepet játszanak a szenvedések. A szent királynénak bőven volt része bennük. Kezdetben az új hazában honvágy gyötörhette, később gyermekei halálába kellett belenyugodnia. Férje halála után pedig utódaitól sok méltánytalanságot viselt el. A szomorúság és üldöztetés évei következtek. Péter is, Aba Sámuel is méltatlan és igazságtalan bánásmódban részesítette a királyi özvegyet. Nemcsak bevételeit csökkentették lényegesen, hanem fogságba is vetették. Mint később Erzsébettől, tőle is beszámíthatatlanság ürügyével vették el javait. Özvegysége alatt ugyanis még pazarlóbban gyakorolta a jótékonyságot, mint azelőtt. Ezért gondnokság alá helyezték. (Ez is bizonyítja, hogy Gizella nem segítette elő Péter trónra jutását.) Péter fogságából azok a magyar rendek szabadították ki, akik Pétert elűzték, Aba Sámueléből pedig azok a bajor lovagok, akik Pétert másodszor trónra segítették. Gizella türelmesen viselte a sérelmeket. Végül 48 év múltán visszatért hazájába a bajor lovagokkal. Itt megvalósította fiatalkori tervét: Passauban belépett a bencés nővérek kolostorába, amelyet bátyja, a megboldogult Szent Henrik alapított. Két év múlva apátnő lett.

Egyes magyar történészek azt a fölfogást képviselik, hogy Gizella haláláig Magyarországon maradt, és még 1050 előtt, Veszprémben halt meg. Ezek kétségbe vonják passaui sírjának valódiságát is. A történészek nagy része azonban, főleg a németek, elfogadják, hogy élete végén a passaui kolostorban élt és ott is halt meg. Sírfelirata 1095-öt jelöli meg halála éveként. A kőlapot csak néhány évszázaddal később tehették sírjára, és a kőfaragó nyilván összecserélte a két utolsó számát. Annál is inkább, mert 1083-ban avatták szentté férjét és fiát. Ha még életben van, elképzelhetetlen, hogy ne vett volna részt ezen, ha másképpen nem, képviselő által. Napjainkban egy müncheni egyetemi tanár anatómiailag megvizsgálta földi maradványait, és megállapította, hogy a csontváz 75 év körüli magas termetű nőé lehetett.

Szerzetesnői életéről alig maradt följegyzés. De még a gyér források is kiemelik, milyen részvéttel volt mindenki iránt, aki bajba jutott. A zárda vezetésében szerény volt, nővértársait minden fennhéjázás nélkül, szeretettel kormányozta. Nehézséget, szomorúságot türelemmel viselt, s idős kora ellenére komoly önmegtartóztatásban és böjtölésben élt. A rendi iskolában gondoskodott több előkelő bajor lány hívő neveléséről, s nővértársait is szeretettel oktatta szóval és főleg példával.

Passauban a niedernburgi templomban helyezték örök nyugalomra. Hamvai még ma is itt nyugszanak. Halálától kezdve sokan övezték személyét tisztelettel. Sajnos, a liturgia sajátos magyar részébe, a magyar propriumba ünnepe még nem került be. 1975 áprilisában a passaui püspökség beadványban kérte a Szentszéket, hogy ünnepére engedélyezzék saját könyörgés használatát. Ez meg is történt. A válaszban a rítuskongregáció elnöke ,,Sancta Gisela'' néven említi. Kívánatos lenne, hogy hivatalos szentté nyilvánítása érdekében lépések történjenek. 200 évvel ezelőtt Firmianus passaui püspök hajlandó lett volna veszprémi kollégájának a királyné hamvait teljesen átengedni, de a kedvezőtlen politikai események s a két püspök halála megakadályozták a terv keresztülvitelét. Talán még ma sem késő. Ideje, hogy a magyar nép első, szent életű királynénkat sajátjának tekintse. Hiszen negyvenkét éven át élt közöttünk, s a magyar történelemnek egyetlen nőalakja sem tett annyit népünkért, mint ő.

Istenünk, ki első királynőnkül adtad Boldog Gizellát, és ő önfeláldozó buzgósággal fáradozott népünk megtéréséért, kérünk, add meg az ő közbenjárására, hogy e nép, mint egykor, az igaz hitben eggyé váljon!

Jn 6,1-15

Mindezek után Jézus Galilea, azaz Tibériás tengerén túlra ment. Nagy sokaság követte őt, mert látták a jeleket, amelyeket a betegeken művelt. Jézus fölment a hegyre, és leült ott tanítványaival. Közel volt a Húsvét, a zsidók ünnepe. Amikor Jézus fölemelte szemét és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, megkérdezte Fülöptől: ,,Honnan veszünk kenyeret, hogy ehessenek?' Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő maga tudta, mit akar tenni. Fülöp azt felelte neki: ,,Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindegyiknek csak valami kevés jusson.' A tanítványok egyike, András, Simon Péter testvére így szólt: ,,Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala. De mi ez ennyinek?' Jézus erre azt mondta: ,,Telepítsétek le az embereket!' Sok fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren. Jézus pedig fogta a kenyereket, hálát adott, és szétosztotta a letelepülteknek. Ugyanígy a halakból is adott, amennyit akartak. Miután jóllaktak, azt mondta tanítványainak: ,,Szedjétek föl a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen!' Összeszedték tehát, és az öt árpakenyér darabjaiból, ami megmaradt az étkezők után, tizenkét kosarat töltöttek meg. Az emberek pedig, látva a jelet, amelyet művelt, azt mondták: ,,Bizonyára ez az a próféta, aki eljön a világra!' Amikor Jézus észrevette, hogy arra készülnek, hogy megragadják és királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.

Május 1-én volt II. János Pál pápa boldoggá avatása. Liturgikus emléknapja október 22-én lesz.

Fohász Boldog II. János Pál pápa közbenjárását kérve

Boldog II. János Pál pápa, add ránk áldásodat a mennynek ablakából!
Áldd meg az Egyházat, amelyet annyira szerettél, szolgáltál és vezettél.
Áldd meg a fiatalokat, akiket szenvedélyesen szerettél.
Pártfogold őket, hogy ismét bizalommal tekintsenek a jövőbe, hogy
ismét feltekintsenek az égre, és ott megtalálják a fényt,
amely megvilágítja a földi élet ösvényeit.
II. János Pál pápa! Áldd meg és védelmezd a családokat, áldj meg minden családot!
Imádkozz az egész világért, amelyet még mindig feszültségek, háborúk és igazságtalanságok sújtanak. Te küzdöttél a háború ellen, imádkozz értünk, hogy mi is fáradhatatlanul a béke munkatársai lehessünk.
Boldog II. János Pál pápa, a mennynek ablakából eszközöld ki mindnyájunknak Isten áldását. Ámen.

Napi evangélium

2011. május 6. - Péntek

Abban az időben Jézus átment a Galileai-tengernek, vagyis Tibériás-tavának a túlsó partjára. Nagy tömeg követte, mert látták a csodajeleket, amelyeket a betegeken végbevitt. Jézus fölment egy hegyre, és ott leült tanítványaival együtt. Közel volt húsvét, a zsidók ünnepe. Amikor Jézus fölemelte szemét, és látta, hogy nagy tömeg jön feléje, így szólt Fülöphöz: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?” Ezt pedig azért kérdezte, hogy próbára tegye, mert ő tudta, hogy mit fog tenni. „Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset” – felelte Fülöp. Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére megszólalt: „Van itt egy fiú, akinél öt kenyér és két hal van, de mi ez ennyinek?” Jézus meghagyta: „Telepítsétek le az embereket!” Sok fű volt azon a helyen. Letelepedtek hát: szám szerint mintegy ötezren voltak csupán a férfiak. Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta a letelepedett embereknek; ugyanígy (adott) a halból is, amennyit csak akartak. Amikor pedig jóllaktak, szólt tanítványainak: „Szedjétek össze a maradékot, hogy semmi se vesszen kárba.” Összeszedték, s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit meghagytak azok, akik ettek. Amikor pedig az emberek látták a csodajelet, amelyet Jézus végbevitt, így beszéltek: „Ez valóban az a próféta, aki a világba jön.” Amikor Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják vinni, hogy erőszakkal királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.

Jn 6,1-15

Holnap lesz a hónap első péntekje. Első péntek Jézus Szívének a tisztelete, a hónap első szombatja pedig Mária Szívének a tisztelete.

A következő linken találhattok egy kis filmet, amely bemutatja  a két szív tiszteletének eredetét, az elsőpéntek és elsőszombat megtartásának módját, a hagyomány gyökereit, és kitér a hozzájuk fűződő ígéretek tartalmára is:

http://www.hittansuli.hu/content/els%C5%91p%C3%A9ntek-els%C5%91szombat

Jn 3,31-36

Aki felülről jön, fölötte van mindenkinek. Aki a földről való, az földi, és a földről beszél. Aki a mennyből jön, feljebb való mindenkinél. Arról tanúskodik, amit látott és hallott, de a tanúságát senki sem fogadja el. Aki elfogadja tanúságát, az igazolja, hogy Isten igazmondó. Mert akit Isten küldött, az az Isten igéit mondja, ő ugyanis a Lelket nem mértékkel adja. Az Atya szereti a Fiút, és mindent az ő kezébe adott. Aki a Fiúban hisz, annak örök élete van, aki pedig nem hisz a Fiúban, nem látja meg az életet, hanem Isten haragja marad rajta.

Marley meg Én

Az ifjú házaspár, John és Jenny Grogan Floridában kezd új életet. Beköltöznek első közös otthonukba, ahol a házasság, a karrier és a családalapítás kihívásai várnak rájuk. John azonban még nem érzi magát felkészültnek az apaságra. Barátja tanácsára örökbe fogadnak egy kölyökkutyát, hogy némi tapasztalatot szerezzenek a gondoskodásról. Marley, a tündéri labrador kölyök azonban hamarosan féktelen kutyussá cseperedik, megbukik a kiképzőiskolában és katasztrófa sújtotta övezetté változtatja otthonukat. Az évek során végigkíséri Groganékat jóban-rosszban.

Jn 3,16-21

SZENT MÓNIKA (Tagaste, 332. – Ostia, 387.) Szent Ágoston édesanyja. Mónikát a pogány patriciushoz adták feleségül. Sokat fáradozott azon, hogy férjét is megnyerje Krisztusnak. Hallgatag türelemmel tűrte férje hűtlenségeit és dühkitöréseit, végül meghódította férjét, aki halálos ágyán megkeresztelkedett. Özvegysége éveit Mónika a tevékeny szeretetnek szentelte. Egyetlen napot sem mulasztott el szentmise nélkül. Mikor Ágoston úgy határozott, hogy elszakad édesanyjától és Rómába költözik, Mónika erőszakkal vele akart menni. Egészen a karthagói kikötőig követte fiát, Ágoston azonban becsapta őt és nélküle vitorlázott Róma felé. Bizonyos idő elteltével Mónika követte fiát, de akkor Ágoston már Milánóban élt és Szent Ambrus tanítványa volt. Ágoston itt keresztelkedett meg 387 nagyszombat éjszakáján. A keresztség után elhagyták Milánót, visszavonultak Cassiacumba, majd elhatározták, hogy hazatérnek Afrikába. Mónika még a tengerre szállás előtt megbetegedett és meghalt. Kívánsága szerint Ostiában temették el.

Az ágostonos remeték a 15. században május 5-én ünnepelték Ágoston megtérését, az előző napot, május 4-ét választották arra, hogy megemlékezzenek Mónikáról. 1969-ben az ünnepet Szent Ágoston ünnepnapja elé, augusztus 27-re helyezték át.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

Szent Flórián a tűzoltók védőszentje

Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak, az "Isten tűzoltójának alakját. A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését.

Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen a Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián - szinte kilátástalan helyzetből - megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Flórián emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda.

A keresztényüldözés idején Flórián igazságérzete, emberségessége fellázadt az Aquiliniusz prefektura kegyetlenkedései ellen. Börtönben sínylődő 40 társa mellé állt, magát ő is kereszténynek vallva. Amikor megtagadta az áldozat bemutatását a római isteneknek, kegyetlenül megkorbácsolták, majd a császár parancsára 304. május 4-én kővel a nyakában az Enns fo1yóba vetették.

A ránk maradt írásos emlékek szerint holtteste fennakadt egy sziklán, sas vigyázott rá, mígnem egy Valéria nevezetű keresztény asszony rátalált, kocsijába rejtve elvitte Lorchba és tisztességgel eltemettette.

A lorchi Szent Flórián sír felett ma az Ágoston rendi szerzetesek kolostora emelkedik.

Kultusza elsősorban Felső-Ausztriában, Tirolban, Bajorországban terjedt el, de nagy tiszteletnek örvend Lengyelországban - főként Krakkóban - s hazánkban is. Ereklyéi Bolognába is eljutottak.

Mert folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek elleni védszentként is tisztelték.

A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a XV. század végén vált közismertté. Magyarországi ábrázolásainak kezdete is erre az időszakra tehető, főként a német ajkú területeken. A XVII. században a nagyszámú osztrák és német bevándorlás hatására hazánkban csaknem mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz.

Flórián napját - Május 4-ét - a tűzoltók ma is a személye előtti főhajtással tartják nyilván, hiszen az elkötelezett hivatástudat alapja a vállalt munkába vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás.

„Totus tuus” – II. János Pál utolsó imája a Jasna Góra-i Szűzanyához

Tiszteletreméltó II. János Pál pápasága utolsó levelét egy nappal halála előtt, 2005. április elsején éppen a czestochowai Jasna Góra kolostor pálos elöljárójához intézte, Mária, Lengyelország királynőjének május 3-i ünnepe alkalmából. A 2005. április 5-én nyilvánosságra hozott levélhez ajándék is társult: a Szentatya által megáldott és a Jasna Góra-i Szűzanya-kegykép részére készült korona-pár. A levélben a pápa emlékeztetett azokra a nagy dolgokra, amelyeket a Szűzanya által Isten irgalma végbevitt Lengyelország történelmében – különös tekintettel a czestochowai kolostor diadalmas megvédésére a svéd invázió ellen. Ennek a történelmi eseménynek 2005-ben ünnepelték 350. évfordulóját. A levél végén II. János Pál pápa így fogalmazott: 

„Mindez szóljon még a mi nemzedékünkhöz is! Ezek a gondviselésszerű események jelentsenek az egységre való meghívást a közjó és Lengyelország, minden lengyel jövőjének érdekében! Jelentsenek meghívást az örök értékek kincstárának gondozására, hogy ezáltal biztosítva legyen az, hogy a szabadság gyakorlása az épülésre, ne pedig a bukásra szolgáljon! 

Miközben térdre hullok a Jasna Góra-i Királynő kegyképe előtt, imádkozom, hogy nemzetem bízva a Szűzanya hathatós segítségében, legyőzze mindazt, ami az emberi méltóságot és hazánk javát veszélyezteti. Az ő anyai gondviselésére bízom a lengyel föld egyházát, hogy az életszentség és alázat tanúságtétele által mindig megerősítse minden hívő szívében a jobb világba vetett reményt. Imádkozom a Lengyelország jövőjéért felelősséget viselőkért, hogy legyen bátorságuk megvédeni minden olyan javat, amely a köztársaság érdekét szolgálja. Amikor megáldom és felajánlom a Jasna Góra-i kegykép számára ezt a korona-párt, lélekben egyesülök a szentély őrzőivel, a pálos atyákkal és minden zarándokkal. Mária anyai gondviselésére bízom hazánkat, az egész Egyházat és önmagamat. Totus tuus – Teljesen a tiéd! ” 

II. János Pál pápa utolsó hivatalos levelét május 3-án, Mária, Lengyelország Királynőjének ünnepén olvasták fel a czestochowai pálos szentélyben.

Czesztochowa

A világ legnagyobb kegyhelyei közé tartozik. Lengyelország szíve ma is itt dobog. – Életéhez az indulást, virágzásához a kezdést magyar földről kapta.

A rutének földjén Belz várában nagy becsben tartott és tisztelt „Fekete Madonna” ikont, Nagy Lajos magyar-lengyel király rokona, Oppelni László herceg főkormányzó 1382-ben lengyel földre, Czesztochowába vitette. Itt az úgynevezett Jasna Górán (Fényes Hegyen) templom épült a Kegykép számára, és a Szűzanya szolgálatára Magyarországról, a budaszentlőrinci Fényes Hegy-i kolostorból hat pálosrendi szerzetest hívtak meg. – Királyok, fejedelmek, főurak, főpapok és egyszerű hívek birtokokkal és drága, fogadalmi ajándékokkal gazdagították a kegyhelyet.  –Hamarosan a lengyel történelem több, fontos eseményének is színtere lett a világhírűvé vált kegyhely. Sok csodálatos esemény történt itt és az imameghallgatások száma fölmérhetetlen. A czesztochowai Máriának szüntelenül, nagy veszedelmek közepette kellett megmentenie népét és templomát.

Idők folyamán a kegytemplom mellé hatalmas bazilika épült Kisboldogasszony és a Szent Kereszt tiszteletére, majd erődítmény lettek a kolostor és a kegyhely épületei. A zarándokok milliói csodálattal veszik körül az ősi szent helyet.

Legnagyobb becsben a „Fekete Madonna” kegyképe van. Két ízben is megkoronázták ünnepélyesen és a Szűzanyát itt Lengyelország királynőjévé nyilvánították 1717-ben és 1910-ben. –Itt szentelték Lengyelországot Jézus Szentséges Szívének, 1946-ban. –A Szűzanyával kötött nemzeti szövetséget 1956-ban itt újították meg. Itt ünnepelték országosan 1966-ban a lengyel nép megkeresztelkedésének ezredik évét.

A világ minden tájáról nagy számban érkeznek zarándokok, a pálos atyák pedig szüntelenül a hívek lelki szolgálatára állnak. A kegyhelyet ősidők óta a magyarok is szívesen látogatják.

Napi evangélium

2011. május 3. – Kedd, Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam. Ha ismernétek engem, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok.” Fülöp megjegyezte: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk.” Jézus így válaszolt: „Már olyan régóta veletek vagyok, és nem ismersz engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát is. Hogyan mondhatod hát: Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszed talán, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, és a tetteket is Atyám cselekszi, aki bennem van. Higgyétek el, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem! Ha másért nem, legalább a tetteimért higgyétek! Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt még nagyobbakat is tehet azoknál, mert én az Atyához megyek. Bármit kértek majd nevemben az Atyától, megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban, Ha pedig tőlem kértek valamit a nevemben, azt is teljesítem.”

Megkezdődtek az idei érettségik hétfő reggel 8 órakor a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbelikkel. Országosan több mint 91 ezer diák  törheti a fejét a padokban. Ma a matematika írásbelikkel folytatódik a vizsgák sora.

 Egy kis biztatás az érettségizőknek:

Túrmezei Erzsébet

Álmomban Mesteremmel
tengerparton jártam, s az életem
nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
két pár lábnyom a parti homokon,
ahogy Õ mindig ott járt énvelem.

De ahogy az út végén visszanéztem,
itt-amott csak egy pár láb nyoma
látszott, éppen ahol az életem
próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.

Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
"Amikor életem kezedbe tettem,
s követõdnek szegõdtem Mesterem,
azt ígérted, soha nem hagysz el engem,
minden nap ott leszel velem.
S most visszanézve, a legnehezebb
úton, legkínosabb napokon át
mégsem látom szent lábad nyomát!
Csak egy pár láb nyoma
látszik ott az ösvényen.
Elhagytál a legnagyobb ínségben?"

Az Úr kézenfogott, s szemembe nézett:
"Gyermekem, sose hagytalak el téged!
Azokon a nehéz napokon át
azért látod csak egy pár láb nyomát,
mert a legsúlyosabb próbák alatt
téged vállamon hordoztalak!"

És egy kis közérdekű közlemény:

Főiskolánkon még mindig szeretettel várják a hitéleti szakokra felvételizőket! A pótfelvételivel kapcsolatban bővebb információkat és  tanulmányi osztályunk elérhetőségeit keressétek iskolánk honlapján!

www.vhf.hu

Május 7.
*980 körül +Passau, 1059.

A magyarok első koronás uralkodónője, Gizella bajor hercegnő Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya volt. 980 körül született, és Szent Wolfgang bencés szerzetes gondos nevelésében részesült. Születésének évét többen 985-re teszik. 996-ban eskették azonban össze Istvánnal Scheyernben (Bajorország), s több forrás szerint ekkor már fejlett hajadon volt. Regensburgban az Aite Kapelle nevű, volt hercegi udvartemplom egy falfestménye ezt az eljegyzést ábrázolja; Gizella leendő férjénél csaknem egy fejjel magasabb. Eredetileg kolostorba akart lépni: szemlélődő hajlamú, vallásos lélek volt.

Amikor Géza fejedelem fia számára megkérte kezét, mégis beleegyezett a házasságba. Erre elsősorban Szent Adalbert püspök bírta rá. Értésére adta, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, mint ha kolostori elvonultságban él. Így Gizella lemondott a szemlélődő életről, és erős hitű hittérítőnő lett. A tervezett házasságot leghatározottabban nagynénje, Gerberga apácafőnöknő ellenezte. Helytelenítette, hogy törékeny unokahúgát politikai okok miatt veszélynek tegyék ki a ,,barbár herceg'' oldalán. Hiába utaltak arra, hogy István már jó keresztény, és ígéretet tett egész népe megtérésére. Végül Henrik -- hogy megismerjék -- meghívta Istvánt Bajorországba, aki már az első találkozásnál lefegyverezte az apátnőt előkelő, udvarias és őszinte viselkedésével. De Gerberga -- a krónikás szerint -- még egy utolsó próba elé állította őt. Hosszú ideig halogatta a találkozást István és Gizella között. Azután úgy rendezte a dolgot, hogy István a kolostorkertben lássa meg először Gizellát, aki éppen térden állva imádkozott egy szobor előtt. Fölhívta rá István figyelmét, és kíváncsi volt, hogyan viselkedik a ,,barbár''. István félretette fegyverét, észrevétlenül Gizella mögé lopózott, meghajolt a szobor előtt, és mozdulatlan maradt, míg Gizella be nem fejezte ájtatosságát. Önuralmával Gerberga utolsó ellenállását is megtörte.

Új hazájában Gizella azoknak a nagy európai nőknek a nyomdokába lépett, akik előmozdították a nyugat kereszténnyé tételét. Városa Veszprém volt. A veszprémi püspök ettől kezdve a mindenkori magyar királyné gyóntatóatyja, és a koronázás alkalmával koronázó főpapja is volt. István a pápától kapta a koronát, a királynénak a magyarok készítettek. Gizella elsősorban városát igyekezett megszépíteni. Fölépítette a székesegyházat és alapított egy apácazárdát. Az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárda alapításában is közreműködött.

A szentek rendkívüli jellemének kialakulásában nagy szerepet játszanak a szenvedések. A szent királynénak bőven volt része bennük. Kezdetben az új hazában honvágy gyötörhette, később gyermekei halálába kellett belenyugodnia. Férje halála után pedig utódaitól sok méltánytalanságot viselt el. A szomorúság és üldöztetés évei következtek. Péter is, Aba Sámuel is méltatlan és igazságtalan bánásmódban részesítette a királyi özvegyet. Nemcsak bevételeit csökkentették lényegesen, hanem fogságba is vetették. Mint később Erzsébettől, tőle is beszámíthatatlanság ürügyével vették el javait. Özvegysége alatt ugyanis még pazarlóbban gyakorolta a jótékonyságot, mint azelőtt. Ezért gondnokság alá helyezték. (Ez is bizonyítja, hogy Gizella nem segítette elő Péter trónra jutását.) Péter fogságából azok a magyar rendek szabadították ki, akik Pétert elűzték, Aba Sámueléből pedig azok a bajor lovagok, akik Pétert másodszor trónra segítették.

Gizella türelmesen viselte a sérelmeket. Végül 48 év múltán visszatért hazájába a bajor lovagokkal. Itt megvalósította fiatalkori tervét: Passauban belépett a bencés nővérek kolostorába, amelyet bátyja, a megboldogult Szent Henrik alapított. Két év múlva apátnő lett, s haláláig itt munkálkodott.

Gizella Napok 2011 - Programok Veszprémben

A veszprémi Gizella Napok-rendezvény idén is várja a Veszprémbe érkezőket. Az idei program számtalan újdonsággal várj kicsiket és nagyokat. A fesztivál négy napja során idén még több programlehetőség közül válogathatunk.

A Gizella Napok immár évtizedes hagyományra tekint vissza Veszprém városában. Minden évben, május elején Gizella neve napját is felölelve kerül megrendezésre. A „Királynék városa” a fesztivál során tiszteleg első királyunk felesége, Boldog Gizella előtt, aki Veszprém városáért is sokat tett, csakúgy mint magáért az országért. Szent ereklyéjét a veszprémi  Szent Mihály Székesegyházban őrzik.

A fesztivál megnyitója május 4-én lesz, és már az első napon garantált a szórakozás. A hagyományok szerint a délelőtt során lesz zongoraverseny a Csermák Antal Zeneiskolában, délután pedig könyvbemutató a  Városháza Kossuth-termében. „Veszprém a második világháborúban” – a Múltidéző sorozat 2011. évi kiadványának bemutatóján Brányi Mária alpolgármester mond majd köszöntőt.

Az idei Gizella Napok különlegessége, hogy a programokkal együtt a helyszínek száma is bővült. A legújabb rendezvényeknek a megújult Séd völgye ad otthont. Idén a költségeket sem kímélték, mintegy 8,3 millió forintot költ az önkormányzat a rendezvény-sorozatra.

A Margit-romoknál legendák elevenednek meg, lovagok csatáznak a Séd partján, és udvarhölgyek sétálnak a megújult kulisszák között. A veszprémi programok során megismerkedhetünk a magyar egyházi szentek egy-némelyikével, nemcsak Margittal, de Szent Erzsébettel is.

A csütörtöki nap fénypontja az esti hangverseny a Szent Mihály-bazilikában a 200 éve született Liszt Ferenc emlékére. Közreműködnek a Csermák Antal Zeneiskola növendékei, a Gizella Női Kar, a Szent Mihály Kórus és Koós Anita orgonán.

A Laczkó Dezső Múzeum péntektől várja az érdeklődőket: „Boldog Gizella örökében – a magyar királynék és Veszprém” című kiállításával. Az izgalmasnak  ígérkező tárlat egészen augusztus 31-ig lesz látogatható.
A veszprémi rendezvény-sorozat alatt a zenéről nem csak a Csermák Antal Zeneiskola növendékei gondoskodnak majd, lesz számtalan más fellépő is.

Kiosztásra kerülnek a 2011. évi Csermák-díjak, valamint a Várszínpadon is szól majd a zeneszó! Például fellép a Veszprém Városi Cigányzenekar, Viszt Péter előadásában pedig magyar nótákat élvezhetünk.

A rendezvényen ott lesz maga Gizella Királyné, valamint a III. Béla lovagrend udvarhölgyei is. Az ő előadásukban korhű táncbemutatót élvezhetünk majd. Lesz lovagi bajvívás, és több hangulatos koncert is. A péntek este fénypontja minden bizonnyal a "Fényhalászok”, vagyis  Magma Tűzszínház előadása lesz.

A rendezők természetesen mindenről gondoskodnak, rossz idő esetén esőhelyszínként a VMKK színházterme áll majd rendelkezésre. A kiegészítő programok is bővültek, az eddig csupán egynapos kirakodóvásár idén két napon át várja a sok szép kézműves termékkel a Gizella Napok látogatóit. A veszprémi testvérváros, Passau, pedig sörsátrat is állít a rendezvény során, ahol akár eredeti bajor sört is kóstolhatunk.

Mindez csupán ízelítő és kedvcsináló, a részletes program átböngészésére a VMKK honlapján van lehetőség. Érdemes tehát ellátogatni Veszprémbe május 4. - 8. között, a Gizella Napok program-sorozat szervezői mindenkit szeretettel várnak!

Forrás: Városi Művelődési Központ Veszprém

Fausztina Kowalska nõvértõl az Úr Jézus 1931-ben a következõket kérte:

„Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságnak ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az elsõ vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe! (Napló 49)

Keserves szenvedéseim ellenére elvesznek lelkek. Utolsó mentõövet adok nekik, ez Irgalmasságom ünnepe. Ha nem dicsõítik irgalmamat, örökre elvesznek.”(Napló 965)

„Ne féljen a gyenge, a bûnös lélek közeledni hozzám, még ha több vétke is lenne, mint amennyi homok van a Földön, minden elmerül irgalmam mélységében”(Napló 1146).

Nem csupán az ember kommunikál az emberrel, nem csupán az ember szólíthatja meg az Istent. Isten mindig kész arra, hogy kimondja önmagát nekük. Mindig szólít bennünket. A híd, vagy ha jobban tetszik a csatorna Jézus. Kornunk emberének hallása már nem eléggé kifinomult (vagy nem figyelünk elég jól rá). Viszont hála Neki, vannak még olyanok, akik meghallják a szólítást, a hívó hangot. Ilyen volt Faustina nővér is.

Ajálnlom kedves olvasó figyelmedbe az ő naplóját, mely magán kinyilatkoztatásokat tartalmaz. Az üzeneteket szívleld meg. Nekünk, neked szól!

Az ilyen misztikus magánkinyilatkoztatás - amely az egyes ember vezetését és üdvözítését szolgálja - nagyon is lehetséges; tiszteletben tartása pedig annak az egyes embernek éppenséggel hitbeli kötelezettsége lehet. ... hogy igazinak lehessen tekinteni - összhangban kell lennie az egyházi kinyilatkoztatással. A magánkinyilatkoztatások csupán ahhoz adnak ösztönzést, hogy az Egyház a mindenkori helyzetnek megfelelően tudjon az egyetlen és örökké állandó evangélium szerint cselekedni.” (Rahner, K. - Vorgrimler, H.: Teológiai Kisszótár. Bp. 1980. 458-459. p.)

87 hivatalos küldöttség érkezett Rómába,  16 állam- és kormányfő  vett részt a szertartáson, 5 királyi család képviselője is jelen volt. A magyar kormánydelegációt Orbán Viktor vezette.

Benedek pápa pápamobilon tette meg a Szent Péter-bazilika bronzkapujától a téren felállított oltárig lévő utat. A Szentatya  II. János Pál pápa kedves liturgikus öltözékét – püspöksüvegét és miseruháját – viselte.

A boldoggáavatási szertartásra a szentmise bűnbánati része után került sor.  A Szentatyától Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke kérte II. János Pál boldoggáavatását. Ismertette az elhunyt Szentatya  életét, méltatta több mint 26 éves pápaságát.

Ezután a Szentatya e szavakkal hirdette ki elődjének boldoggáavatási dekrétumát:

„Elfogadva testvérünknek, Agostino Vallini bíborosnak, római egyházmegyei általános helynökünknek, sok más püspöktestvérünknek és sok hívőnek a kérését, miután meghallgattuk a Szenttéavatási Kongregáció véleményét, apostoli tekintélyünkkel engedélyezzük, hogy

Isten Tiszteletreméltó Szolgáját, II. János Pál pápát mostantól kezdve boldognak nevezzék,

és ünnepét minden évben október 22-én, a kánonjogi előírások szerint megállapított helyeken és szabályok szerint megünnepeljék.

Az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Az összegyűlt zarándokok tapsa közepette került sor Boldog II. János Pál  portréjának leleplezésére. A festmény egy 1995-ben készült fotó alapján készült.

A boldoggáavatásért Agostino Vallini bíboros mondott köszönetet  Benedek pápának.

A boldoggáavatást követően elhelyezték II. János Pál ereklyéjét a szabadtéri oltáron. A néhai pápa vérét tartalmazó ampullát a francia Marie Simon-Pierre nővér,  valamint Tobiana nővér, a lengyel pápa egykori házvezetőnője helyezte el.

A dekrétum kihirdetésével, és a Szentatya  földi maradványainak a Szent Péter-bazilika egyik oltárára helyezésével, valamint ereklyéjének oltárra helyezésével megkezdődhet immár hivatalosan, egyházjogi szempontból is, II. János Pál nyilvános tisztelete.

A szentmisén mondott homíliájában XVI. Benedek pápa utalt arra, hogy elődjének életszentsége már a hat évvel ezelőtti temetés napján is érezhető volt. Az evangélium azt mondja: „Boldogok, akik nem láttak, mégis hittek”. II. János megkapta az Atyától a hit boldogságát, hogy építse Krisztus egyházát. Mária, a hit boldogságának modellje segítette ebben, akit minden keresztény ember és az egyház előtt is az életszentség példájává tett. XVI. Benedek kijelentette: „Ma a föltámadt Krisztus teljes lelki fényességében ragyog előttünk a szeretett II. János Pál tiszteletet parancsoló alakja. Neve ma bekerült azoknak a szenteknek és boldogoknak a seregébe, akiket ő 27 éves pápai szolgálata során hirdetett ki.” Hangsúlyozta: II. János Pál megnyitotta Krisztusnak a társadalmat, a kultúrát, és erőt adott a keresztényeknek, hogy ne féljenek megélni és megvallani hitüket. Úgy vezette át Isten népét a harmadik évezredbe, hogy beléjük ültette a reményt: megújult jövő felé haladnak. Beszéde végén hálát adott Istennek, hogy tanúja lehetett elődje hitének, Krisztussal való egységének.

Forrás: Magyar Kurír